Oroszország elveszítette egyik fontos latin-amerikai szövetségesét, miután az Egyesült Államok különleges egységei elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt – írta meg a Reuters. A lap szerint az akció különösen érzékenyen érinti Moszkvát, mivel alig nyolc hónappal korábban Vlagyimir Putyin stratégiai partnerségről állapodott meg „kedves barátjával”.
Donald Trump bejelentése szerint Washington ideiglenesen átveszi Venezuela irányítását – egy olyan országét, amely a világ legnagyobb kőolajkészleteivel rendelkezik.
Orosz nacionalista körökben éles kritikák fogalmazódtak meg: többen fájdalmas párhuzamot vontak az amerikai akció gyorsasága és az Ukrajnában immár közel négy éve elhúzódó orosz háború között.
Más orosz elemzők ugyanakkor pragmatikusabban közelítenek a kérdéshez. Moszkva számára elfogadhatóbb az, amit az orosz külügy „kalózkodásnak” és „rezsimváltásnak” nevez az USA hátsó udvarában, ha cserébe Washington hosszabb időre leköti magát Latin-Amerikában.
Orosz források szerint a történtek jól illeszkednek Trump azon törekvésébe, hogy újraértelmezze az Egyesült Államok kizárólagos befolyását a nyugati féltekén, a 19. századi Monroe-doktrína szellemében.
Moszkvában ezt sokan úgy olvassák: ha Washington nyíltan szférákra osztja a világot, akkor Oroszország is jogot formálhat saját érdekszférájára a volt szovjet térségben.
Az orosz külügy ugyan hivatalosan Maduro szabadon bocsátását sürgeti, de a háttérben egyesek inkább a hosszabb távú geopolitikai előnyöket mérlegelik.
Mindeközben a keményvonalas orosz nacionalisták szerint Venezuela elvesztése újabb presztízsveszteség Moszkva számára, különösen Szíria után. Szerintük az amerikai akció megmutatta, hogyan jár el egy nagyhatalom, ha valódi fenyegetést érzékel, míg Oroszország Ukrajnában „vérmocsárban” ragadt, és képtelen érdemi segítséget nyújtani egy, az Egyesült Államok közvetlen szomszédságában fekvő országban – írta meg a Mandiner.
